
ÜDVÖZÖLLEK KEDVES IDETÉVEDŐ! Ez itt Kiroru másnéven Metálfarkas blogja.
minden kedves Barátomnak, és az idetévedő Vendégeknek boldog újévet kívánok. Érezzétek jól magatokat a blogomon!
EGY BEJEGYZÉSBEN MEG LEHET TALÁLNI AZ ÖSSZES BEJEGYZÉS LINKJÉT AMIK VANNAK A BLOGOMON:
http://asztral.freeblog.hu/archives/2011/06/11/Takaritas/
Megszokhatáttok már hogy a blogom szünetel 3 havonta. Szóval 3 hónapig nem szokott lenni frissítés. Most azt kell mondanom, hogy ezúttal több mint 3 hónapig nem lesz frissítés.
Addig is KELLEMES BLOGOZÁST! :)
Sziasztok drága barátaim (és azok, akiket nem ismerek). Mindig öröm írni Nektek. Itt a nyár, pezseg az emberek vére, gyönyörű az idő, dalolásznak a madarak, az egyetlen ami kellemetlen lehet a nyárban az, hogy gyomorforgató hőséggel is fogunk számolni.
SZERETNÉK NEKTEK SZÉP, KELLEMES, ÉLMÉNYDÚS NYARAT KÍVÁNNI. :)
Sokan tévednek ide a blogomra, nemrég nézegettem a statisztikákat, meg a nézettséget. A google keresőn sok mindenre rákeresnek sokan, és mint láttam a statisztikák alapján; sokan idetévednek az én blogomra. Ennek nagyon örülök, és remélem sok hasznos infóval tudok szolgálni azoknak, akik keresgélnek különféle témák után, és a barátaimnak is, akik folyamatosan olvassák a blogot, nekik remélem örömmel, és új dolgokkal szolgálhatok.
És visszatérve a statisztikákra és a sok olyan emberre akiket nem ismerek: csinálok egy áttekintést arról, hogy milyen bejegyzések / témák vannak a blogomon, hogy minden áttekinthető legyen. A bejegyzésekhez tartozó kommentokat, amiket mások írtak hozzászólásként, azokat úgy lehet megnézni hogy a bejegyzés aljánál le van írva, hogy kommentek (...) és ha arra rákattintatok akkor látjátok az összes hozzászólást.
Történt a blogon némi változás a bejegyzésekkel kapcsolatban. Több bejegyzés volt például amiből egy is simán lehetett volna. Versek, rajzok stb. tehát ezeket is összeszedtem, erről majd később. Rendeztem a szétszórtságot. :)
Megpróbálom összeszedni az összes bejegyzés linkjét ebbe a Takarítás nevű témába, hogy áttekinthetőbb legyen a blogom:
Legutoljára a buddhizmusról írtam Nektek le a jegyzeteimet KÉT KÜLÖNÁLLÓ LINKBE SZEDVE:
http://asztral.freeblog.hu/archives/2011/12/30/Jegyzetek_a_buddhizmusrol/
http://asztral.freeblog.hu/archives/2012/02/20/Jegyzetek_a_buddhizmusrol_2_resz/
Azután írtam egy jó kis tartalmas bejegyzést japán rajzfilmekről, japán és koreai zenékről, a Zenről, filmekről:
http://asztral.freeblog.hu/archives/2011/11/11/irany_Azsia/
Írtam Nektek ismét egy kicsit a buddhizmusról, mivel van egy - két buddhista barátom, akik olvassák a blogomat, és hátha érdekel másokat is, akik csak úgy idetévednek valahogyan a blogomra. Ebben a bejegyzésben egy buddhista Védelmező Lényről is írtam.
http://asztral.freeblog.hu/archives/2011/01/23/A_Buddhizmus_hatartalan_szeretete_es_vedelme/
Az egyik kedvenc énekesemről is írtam Nektek (G Dragonról):
http://asztral.freeblog.hu/archives/2011/06/11/G_dragon_Kwon_Ji_Yong/
Több különálló bejegyzések voltak versekről is, ezért hát azokat is egybe szedtem.
http://asztral.freeblog.hu/archives/2010/12/01/versek/
Leírtam egy asztrálutazásomat, ami nagyon érdekes, és furcsa volt. Egyszerűen hihetetlennek hatott.
http://asztral.freeblog.hu/archives/2010/10/23/Ez_lenne_a_buddhikus_dimenzio/
Ezután kedvenc meditációs zenékről, mantrákról, meditációs módszerekről írtam Nektek:
http://asztral.freeblog.hu/archives/2010/11/10/Kedvenc_meditacios_zenek_mantra_es_meditacios_modszerek/
Leírtam nektek pár versemet: (ÉS MOST ADTAM HOZZÁ EGY ÚJAT IS)
http://asztral.freeblog.hu/archives/2010/12/01/versek/
Utána pedig tükrös - asztrális - előző életeket látós módszert ismertettem:
http://asztral.freeblog.hu/archives/2010/12/01/tukrok/
A Dalai Láma magyarokhoz szóló üzenetét is feltettem a blogomra:
http://asztral.freeblog.hu/archives/2010/12/01/Soha_ne_add_fel/
Rajzokkal folytattam a bejegyzéseimet: (EZT IS MOST FRISSÍTETTEM, SZÓVAL VANNAK ÚJAK KÖZTÜK)
http://asztral.freeblog.hu/archives/2011/01/01/rajzok/
Ennyi. Összegeztem mindent, ami eddig történt a blogomon. Hálás vagyok, amiért még mindig olvastok barátaim, és ismeretlenek. Mégegyszer KELLEMES, NAPSÜTÉSES, SZÉP, ÉLMÉNYDÚS NYARAT MINDENKINEK!
Két zenével búcsúzom. :)
OLIVER SHANTI - SACRAL NIRVANA
http://www.youtube.com/watch?v=5JXrmUD0EK0
OLIVER SHANTI - Pachelbel Cha Om
http://www.youtube.com/watch?v=DMdJF6a8bpM
Úgy érzem, szeretnék Nektek erről beszélni, esetleg inspirálni egy kicsit Titeket. Vannak a blognak olyan olvasói, akik inkább csak a spirituális dolgok felé nyitottak (pl. tudatos álmodás, asztrálprojekció, tükör, meditáció, stb., stb. ...) de vannak olyan olvasók is, akik a buddhizmus felé (is) nyitottak. Ezért hát úgy döntöttem, megírom ezt a bejegyzést, teljesen tiszta szívből, azt szeretném, ha átéreznétek Mind, hogy létezik egy kedves, határtalan, őszinte és békés, segítő fényözön, ami a buddhizmusból sugárzik ki. Talán lesz olyan köztetek, aki ezek hatására nyitottabbá fog válni a buddhizmus felé. Akár például egy idetévedő ember, akit nem ismerek, de érdeklődik a buddhizmus iránt, akár másvalaki. Engem egy film indított el az utamon. Saját tapasztalatokat fogok leírni.
Amikor szeptemberben láttam egy filmet, amiben szerepelt egy buddhista szerzetes, teljesen magával ragadott a film, nagyon tetszett, főként a szerzetes nézetei tetszettek, a hosszú meditációival kiegészítve. Én magam, mielőtt láttam ezt a filmet csak spirituális, ezoterikus útra terelő dolgok felé voltam nyitott, de a meditációra is vevő voltam, bár még nem komoly meditációval foglalkoztam (komolyabb meditáció pl. a vipasszaná). Miután megnéztem a filmet, már az utána következő napokban olvasni kezdtem a buddhizmusról és rájöttem, hogy hiszen ez nagyon jó, nekem ez nagyon tetszik! :) :) Pár hét elteltével elkezdtem életem első mantráját gyakorolni (om ma ni pad me hum) és elképesztő eredményeket hozott. Sok belátás született bennem az életről, a Földről, kedvesebb lettem, és akkora békére tettem szert, amekkorára azelőtt még soha. Ahogy egyre többet és többet olvasgattam Buddha tanításait, és egyre többet használtam a mantrát, feltűnt, hogy körülöttem kezdenek javulni a dolgok. Nem volt valami túl jó életem egészen addig, de akkor.... fordult a kocka. És pedig pont akkor, amikor elkezdtem a buddhizmussal foglalkozni.
Az egó, ami mindenkiben ott van, valóban képes megszűnni. A Megszabadulás egy állandó boldogság. Az összes többi öröm állandótlan, változó és ezáltal szenvedést hoz ránk. A Nirvána nem állandótlan, nem változó, hanem egy csodás, szenvedéstől mentes, állandó tudatállapot. Megmutatja, hogy minden bennünk van, a tudatunkban van, a tudatunkban keletkeznek és múlnak el a folyamatok, és jönnek mennek, önálló személyiség nélkül, anélkül, hogy lenne valaki, aki kötődik a folyamatokhoz.
Úgy döntöttem, mélyebben beleásom magamat a dologba. Örültem neki, hogy sok minden jobb lett, és csodálkoztam is rajta, hiszen sosem történtek még ennyire jó dolgok velem. Ennek köszönhetően nem emésztett gyakori stressz és nem voltak hangulati ingadozásaim sem, mint ahogy egy éve. Hát elkezdtem a vipasszaná meditációt, amire nem lehet azt mondani, hogy egy könnyű gyakorlat. Roppantul sok odafigyelést igényel. Írtam már erről a meditációról a blogomon, csak épp ott Belátás Meditáció -ként van leírva. Szuttákat (tanítások Buddhától) kezdtem el olvasni és már buddhistának vallottam magamat. Egyre jobban fejlődtem, belátások születtek bennem és elvetettem minden ragaszkodást és vágyat, nem volt szükségem rájuk, vágytalan voltam, el akartam érni a megszabadulást. Első tapasztalásom a tudat egy tisztább állapotáról nem volt túlzottan hosszútávú, de ha tiszta szívből, minden erőnkkel, minden kitartásunkkal járjuk az utat, akkor a tisztább tudatállapotot, ami még nem a Nirvána, de megjelenik meditációk után, szilárdabbá tehetjük, és hosszabb távúvá, hogy végül célba érhessünk valamikor majd, az életünk során. Sohase álljunk meg. Ne hagyjuk magunkat. Semmiféle dolog ne csaljon el minket. Legyünk éberek. Ne hagyjuk, hogy káprázatok ejtsenek rabul az útunkon. Ez nagyon fontos. Gyerünk, bíztatni akarlak Benneteket! :) Kedves buddhista társaim! :) És végül a Zen útját kezdtem el járni, mai napig is azt járom. A Zen mellett állapodtam meg.
KICSIT KÉSŐBB MÁR nagyon érdekes dolgok történtek. Feltűnt, hogy mantrázás közben MEGVÁLTOZOTT A HANGOM. Eleinte remegett, később kissé kitisztult, de volt, hogy remegett is, mintha vibrált volna. Fogalmam sem volt arról, hogy mit jelent ez és megkérdeztem egy fórumon. Ott valaki azt írta, hogy tisztul a torokcsakrám. A torokcsakra a beszédért felelős. És többször éreztem úgy mantrázás közben, hogy valaki ott van a közelemben. Ezt sem tudtam mire vélni.
De a furcsa dolgok nem szűntek meg. Egy alkalommal egy nagy, kedves, mélykék fényburkot láttam meg, amint körbezárt engem, ez megintcsak mantrázás közben történt. Nem tudtam, hogy mi ez, foglalmam sem volt, de éreztem, hogy pozitív energia. Ismét ahhoz a fórumhoz fordultam és azt az infót kaptam, hogy a Védelmezőknek van mélykék erőterük (van amelyiknek a teste kék) és hogy ez a Védelmezők jelenlétét mutatja. Én erről nem hallottam még azelőtt soha. Hát kis idő múltán újra felbukkant a kék védőburok, aztán pár nap múlva álmomban is. Éjszaka a tudatomra ébredtem álmodás közben (nagyon ritka nálam a spontán tudatos álom) és teljesen éberen meg tudtam figyelni a kék fényburkot álmomban. Hát már álmomban is előjött..... Úgy döntöttem, kapcsolatba lépek azzal a lénnyel, aki okozza ezeket a védelmező energiákat. Sikerült, meditáció közben fel tudtam vele venni a kapcsolatot. Nem árulhatom el, hogy kicsoda Ő, megkért, hogy ne tegyem. Elég csak az, ha ezekről a dolgokról beszélek, de a nevét nem mondhatom meg akárkinek.
A lényeg az, hogy Ő segít az utamon és hogy védelmez engem. Alig tudtam elhinni, hogy sikerült egy ilyen kedves Védelmezőt bevonzani. Már sokmindennel kapcsolatban segített, azt mondta, hogy azt szeretné, ha elérném a legmagasaabb szintet (ez nem a tudat egy tisztább állapota, ami még nem a tökéletes Nirvána, mert ugye ennél vannak magasabb szintek is). A legmagasabb szint a teljes megvilágosodás, amely tele van határtalan együttérzéssel, és pozitív gondolkodással is, és ez a sok pozitivság már több, mint a Nirvána felé közelíteni, vagy mint maga a Nirvána. A megvilágosodás már túl van a Nirvánán is, de a Megszabadulásból, azaz a Nirvánából bontakozik ki. Hát nekem ilyesmi még meg sem fordult a fejemben, mert ez nehéz, jóval nehezebb mint a Nirvána felé közelíteni. Most viszont, a Védelmezővel tartva a kapcsolatot, már járom tovább az utat.....A Védelmező nagyon kedves, egyszerűen nem tudom eléggé megköszönni Neki azt, amit nyújt nekem, annyira hálás vagyok érte! :)
Látjátok, ez a buddhizmus határtalan szeretete.... és védelme. Aki a buddhizmus felé fordul, az biztos hogy jól jár. A buddhisták közti összetartás, a sok jókívánság mások felé, az éntelenül kívánt vágy arról hogy minden érző lény boldog legyen, óriási energiákat képes megmozgatni. Akkora energiákat is, amiktől a Védelmezők segítik útjaikon a megvilágosodásra törekvőket. A megvilágosodásra törekvők pedig elérik a megvilágosodást és a megszabadulást és haláluk után nem születnek újjá, képesek lesznek visszatérni Védelmezők formájában, vagy más formákban többször is, vagy bódhiszattvák lesznek, vagy képesek lesznek leélni egy új földi életet is ( ők ebben az életükben nagy tanítok lesznek). És ez a körforgás segíti a Földön élő embereket abban, hogy minél többen érjék el a megvilágosodást és a megszabadulást, LEGYŐZVE ezzel a körforgással RENGETEG NEGATÍV ENERGIÁT IS. Csodálatos. Igaz?
KÉSŐBBI BEJEGYZÉSEM a buddhizmusról:
http://asztral.freeblog.hu/archives/2011/12/30/Jegyzetek_a_buddhizmusrol/
http://asztral.freeblog.hu/archives/2012/02/20/Jegyzetek_a_buddhizmusrol_2_resz/
Rajzok tőlem Nektek. :)
.jpg)











Sziasztok Kedves Barátaim, és Kedves Idetévedők, akiket nem ismerek.
Én ezeket a meditációs zenéket nagyon megszerettem, remélem Nektek is nagyon fognak tetszeni, én imádom ezeket. :)
http://www.youtube.com/watch?v=XOTz_dHP5vQ
Jó szórakozást, ha kedvet kaptatok ezekhez a zenékhez. :)
A mantrákra áttérve: Én már többet használtam. Az om mani pad me hum az, amivel én kezdtem, és mostanában is sokat használom , szép eredményeket el lehet vele érni, csak idő kell hozzá. Az om ma ni pad me hum legfőképp talán az együttérzés fejlesztésére a legjobb, de ha mélyebben foglalkozunk vele, akkor megszabadító hatása is lehet. A karmánkat is tisztítja ezek mellett, és a bölcsességet is növeli. De még sok minden a jelentése, és sok mindent foglal magába azokon kívül, amiket én most leírtam róla. Én minden nap használtam a mantrát, és egyik élmény jött a másik után. Egyre komolyabban foglalkoztam a buddhizmussal, és egyre tovább és tovább jutottam. Ez a mantra pedig rengeteget segített az úton, az biztos. Épp ezért tettem közzé a blogomon, hogy ösztönözzelek Titeket. :) Sok gyakorlás után, a mantra jelentésének megtanulása után azt hiszem mindenki, aki foglalkozik a buddhizmussal, és komolyan veszi ezt a mantrát, mindennap gyakorolja, az mindenképp számíthat hatalmas, leírhatatlan belátásokra, a szeretet fellángolásának érzésére, stb. élményekre. És akik már a Nirvána kapujához közel vannak, azoknak a mantra újabb nagy lépés a Nirvánához való egyre közelebb kerülésben.
A mantra:
A jelentése:
|
|||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Az „Om mani padme hum” kőre vésve:

Azt kell mondjam, hogy ez csodálatos. :)
~
~
Aki komolyabb anyagokra is kíváncsi:
ÍRTAM JEGYZETEKET A BUDDHIZMUSRÓL:
http://asztral.freeblog.hu/archives/2011/12/30/Jegyzetek_a_buddhizmusrol/
És végül egy meditáció:
A Belátás Meditáció (ez egy kizárólag buddhista meditáció)
A Belátás Meditáció célja nem egy hitrendszer felállítása, hanem inkább abban ad útmutatást, hogyan lássunk bele tisztán az elme természetébe. Ilyen módon az ember első kézből jut megértéshez arról, ahogy a dolgok vannak. Véleményekre vagy elméletekre való támaszkodás nélkül, közvetlen tapasztalathoz juthatunk [általa], aminek megvan a maga saját ereje ahhoz, hogy [önmagában is] megállja a helyét. Valamint, [a Belátás Meditáció] előidézi azt a mélyen megnyugodott érzést is, ami abból ered, hogy valamit mi magunk tudunk, minden kétséget kizáróan.
A Belátás Meditáció kulcsfontosságú tényező azon az ösvényen, amit a Buddha mutatott meg az emberi lények jóléte érdekében; az egyetlen követelmény, aminek meg kell felelni az az, hogy az embernek alkalmaznia kell a gyakorlatban. Ennélfogva ezek az oldalak [különféle] meditációs gyakorlatok sorozatát írják le, és gyakorlati tanácsokat adnak [ezen gyakorlatok] felhasználásához. Akkor működik a legjobban, ha az olvasó fokozatosan követi az útmutatót, jól kiismeri az utasítások mindegyik csoportját, mielőtt tovább haladna.
A 'Belátás Meditáció' (szamatha-vipasszaná)1 kifejezés olyan elme-gyakorlatokra utal, amik egyrészt nyugalmat (szamatha) fejlesztenek ki a hosszan fenntartott figyelmen keresztül, másrészt belátást (vipasszaná) az elmélkedésen keresztül. A figyelem fenntartásának egy alapvető technikája a testre összpontosított tudatosság; hagyományosan ezt ülve és sétálva gyakorolják. Az útmutató ezzel kapcsolatos tanácsokkal kezdődik. Ezután meglehetősen természetesen bekövetkezik az elmélkedés, amikor az ember már 'kényelmesen' mozog a meditációs gyakorlat környezetén belül. Könnyedség és érdeklődés érzése lesz majd [benne] jelen, és az ember elkezd körbenézni, elkezdi megismerni a meditáló elmét. Ezt a 'körbenézést' hívják elmélkedésnek, ami egy személyes és közvetlen rálátás arra, amire bármely technika csak utalni tud. Ezzel kapcsolatban további ötletek és útmutatás egy későbbi részben lesz található.
A figyelem fenntartása ülés közben
Hely és idő
Ülés közben az elmét könnyedén a testre lehet összpontosítani. Olyan helyet és időpontot kell találnod, ami biztosítja számodra a nyugalmat és a zavartalanság szabadságát. Az ideális egy csöndes szoba, ahol nincs sok olyan dolog, ami elterelné a figyelmedet; egy olyan módon berendezett szoba, ahol sok fény és hely van élénkítő és megtisztító hatású, míg egy zsúfolt és komor szoba épp az ellenkező hatással van. Az időzítés is fontos, különösen mert a legtöbb ember mindennapjai eléggé be vannak táblázva [különféle] feladatokkal. Nem kifejezetten eredményes olyankor meditálni, amikor valami más dolgod van, vagy amikor szorít az idő. Jobb félretenni egy időszakot — mondjuk valamikor kora reggel vagy este munka után —, amikor valóban a gyakorlásnak tudod szentelni a teljes figyelmedet. Kezdd tizenöt perccel vagy valami hasonlóval. Gyakorolj őszintén az időkorlátokon belül és [azzal] az energiával amid [éppen] van, valamint kerüld el a gépiessé válást a rutinban. A meditálás gyakorlása, amit őszinte, belülről jövő, a vizsgálódásra és a magaddal való megbékélésre való hajlandóság támaszt alá, természetes módon fog fejlődni időtartam és jártasság szempontjából is.
A test tudatosítása
A nyugalom fejlődését elősegíti a stabilitás és a kitartó, de békés erőfeszítés. Ha nem érzed elrendezve a dolgaidat, nem leszel békés; ha nem csinálod elhatározottan, hajlamos leszel álmodozni.
A nyugalom és energia megfelelő arányának eléréséhez az egyik leghatékonyabb testhelyzet az ülés. Olyan testhelyzetet vegyél fel, amely erőltetés nélkül egyenesen fogja tartani a hátad.
Jól jöhet egy egyszerű, egyenes hátú szék, vagy használhatod a lótusz-ülések egyikét is. Ezek eleinte kényelmetlennek tűnnek, de idővel egy olyan szelíd szilárdság egyedi egyensúlyát adják, ami örömmel tölti meg az elmét anélkül, hogy fárasztaná a testet. Segít, ha az álladat nagyon finoman megdöntöd lefelé, de ne engedd a fejet előre bukni, mert az elősegíti az álmosságot.
A kezeket helyezd az öledbe, tenyérrel fölfelé, az egyik finoman a másikban pihen, a nagyujjak hegyei összeérnek. Szánd rá az időt, és találd meg a helyes egyensúlyt. Most szedd össze a figyelmed, és kezdd lassan levinni, végig a testeden. Vedd észre az érzeteket.
Lazíts el minden feszültséget, különösen az arcon, a nyakon és a kezeken. Engedd a szemhéjakat lecsukódni, vagy csak félig lecsukódni. Vizsgáld meg, hogyan érzed magad. Várakozóan vagy feszülten? Akkor lazíts egy kicsit a figyelmeden. Ezzel az elme valószínűleg meg fog nyugodni, és észrevehetsz sodródó gondolatokat, elmélkedéseket, álmodozásokat, emlékeket vagy kétségeket arról, hogy vajon jól csinálod-e. Ahelyett, hogy követnéd [őket] vagy vitatkoznál ezekkel a gondolati mintázatokkal, fordíts több figyelmet a testre, ami egy hasznos módszer a kóborló elme lehorgonyzására.
A meditáló hozzáállásodban fejlessz ki egy érdeklődő szellemiséget. Szánd rá az időt, ami csak kell. Mozgasd a figyelmed, például, a fejtetőtől módszeresen lefelé, végig az egész testen.
Vedd észre a különféle érzéseket — mint a melegség, lüktetés, zsibbadtság és érzékenység — minden egyes ujj ízületeiben, a tenyerek nedvességében és a csukló lüktetésében. Még azokat a területeket is figyelmesen végig lehet söpörni2, amikhez nem tartozik semmi különös érzés, mint [például] az alkarok vagy a fülcimpák. Figyeld meg, hogy még az érzés hiánya is olyasmi, amire az elme tudatos lehet. Az állandó és fenntartott vizsgálatot éberségnek (szati) hívják, és ez egyike a Belátás Meditáció elsődleges eszközeinek.
A légzés tudatosítása (ánápánaszati)
A 'test-söprés'3 helyett, vagy miután azt egy ideig, bevezetőként gyakoroltad, az éberséget a lélegzetre irányított figyelemmel fejlesztheted.
Először kövesd a megszokott, átlagos lélegzet érzetét, ahogy beáramlik az orrcimpákon keresztül, és megtölti a mellkast és a hasi részt. Azután próbáld egyetlen ponton tartani a figyelmed: a rekeszizmoknál vagy — egy kifinomultabb helyen — az orrcimpáknál. A lélegzetnek van egy megnyugtató tulajdonsága, egyenletes és ellazító, ha nem erőlteted; ezt segíti elő az egyenes testtartás. Az elméd elkóborolhat, de türelmesen hozd mindig vissza a lélegzethez. Nem szükséges addig a pontig fejleszteni a koncentrációt, ahol a lélegzeten kívül minden más ki van zárva [a figyelem teréből]. Ennek a gyakorlatnak nem az a célja, hogy egyfajta transz-állapotot próbáljon létrehozni, hanem az, hogy segítsen neked észrevenni az elme működését, és egy adag békés tisztánlátást kölcsönözzön a figyelmednek. Az egész folyamat — összegyűjteni a figyelmet, figyelni a lélegzetet, észrevenni, ha az elme elkóborolt, és újra megalapozni a figyelmet — fejleszti az éberséget, a türelmet és a belátó megértést. Tehát ne kedvtelenítsen el a nyilvánvaló 'kudarc' — egyszerűen kezdd újra. Ha így folytatod, az elme végül magától lenyugszik.
Sétáló és álló helyzet
Sok meditációs gyakorlatot, mint amilyen a fönti 'éberség a légzésre' is, ülve gyakorolják. Azonban a sétát és az ülést gyakran felváltva végzik, mint meditáláshoz használt testhelyzetet. Amellett, hogy másféle dolgokat figyelhetsz meg közben, ez ügyes módja a gyakorlás felélénkítésének, ha az ülés nyugtató hatása tompává tesz. Ha ki tudsz menni valamilyen nyílt területre, mérj ki körülbelül 25-30 lépésnyi sík terepet (vagy egy jól meghatározott ösvényt két fa között), ami majd az ösvény lesz, amin meditálsz. Állj az ösvény egyik végére, és fordítsd az elméd a test érzeteire. Először engedd a figyelmed az egyenesen álló test érzetén nyugodni, a karok természetes tartással lógnak, a kezek lazán összefogva elöl vagy hátul. Hagyd, hogy a tekinteted nagyjából 3 méterrel magad előtt, a talaj szintjén lévő pontra irányuljon, így elkerülve a figyelmet elterelő dolgokat.
Most sétálj óvatosan, határozott, de 'normális' ütemben az ösvény végéig. Állj meg. Egy pár lélegzet erejéig összpontosíts az álló testre. Fordulj meg, és sétálj vissza. Miközben sétálsz, legyél tudatos a fizikai érzetek általános áramlására, vagy jobban összpontosítva, irányítsd a figyelmed a lábfejekre. Az a feladatod az elmével, hogy folyton hozd vissza a figyelmedet arra az érzetre, ahogy a lábfejek a földet érintik, az egyes lépések közötti szünetre, valamint a megállás és elindulás érzéseire. Persze, az elme elkezd majd merengeni. Tehát fontos kifejleszteni a türelmet és az elhatározást az újrakezdésre. A lépések ütemét igazítsd az elméd állapotának megfelelően — élénk ritmus, amikor álmos vagy és esetleg beragadtál egy megrögzött gondolatba; határozott, de szelíd, amikor nyugtalan és türelmetlen vagy. Az ösvény végén állj meg; lélegezz be és ki; 'engedj el' bármilyen nyugtalanságot, aggódást, tompaságot, mámort, emlékeket vagy véleményeket. A 'belső fecsegés' lehet, hogy megáll egy pillanatra, vagy el is múlik. Kezdd újra [a sétálást].
Ilyen módon folyamatosan felfrissíted az elméd, és hagyod lenyugodni a saját üteme szerint. Zártabb helyeken változtasd az ösvény hosszát a lehetőségeknek megfelelően. Azt is választhatod, hogy egy szobát jársz körbe, és minden kör után megállsz egy helyben néhány pillanatra. Az állás idejét meghosszabbíthatod több percre is, miközben 'test-söprést' csinálsz. A séta energiát és folyékonyságot kölcsönöz a gyakorlásnak, a lépéseid legyenek egyenletesek, és csak hagyd a változó állapotokat áthaladni az elmén.
Ahelyett, hogy azt várnád, hogy az elme olyan nyugodt legyen, mint amilyen ülés közben lehetne, inkább vizsgálódj a jelenségek áramlása fölött. Elképesztő, milyen gyakran benne tudunk ragadni egy gondolatmenetben — az ösvény végéhez érve, és egyben újra el is indulva rajta — de képzetlen elménk számára természetes, hogy elmélyedjen a gondolatokban és hangulatokban. Ezért ahelyett, hogy megadnád magad a türelmetlenségnek, tanuld meg, hogyan engedd el a dolgokat, és kezdd újra. Ekkor felébredhet benned a könnyedség és nyugalom érzése, ami természetes, nem erőltetett módon hagyja az elmét megnyílni és kitisztulni.
Fekvő helyzet
Amikor lefekszel a nap végén, tölts néhány percet meditálással, miközben az oldaladon fekszel. Tartsd a testet elég egyenesen, és hajtsd az egyik kezed a fejed alá, így alátámasztva a fejet. Söpörj végig a testen, ellazítva a benne lévő feszültségeket; vagy gyűjtsd össze a figyelmed és irányítsd a légzésre, tudatosan félretéve az éppen elmúlt nap emlékeit és a holnap várakozásait. Pár percen belül az elméd letisztul, és nyugodtan tudsz majd aludni.
A szív fejlesztése
A jószándék (mettá) fejlesztése egy újabb dimenziót ad a Belátás gyakorlásához. A meditáció természetes módon tanít türelemre és toleranciára, vagy legalább megmutatja e tulajdonságok fontosságát. Ezért fontos arra törekedni, hogy egy barátságosabb és gondoskodóbb hozzáállást fejlesszünk ki magunkkal és más emberekkel szemben. Meditálás közben nagyon gyakorlatiasan lehet a jószándékot fejleszteni. Irányítsd a figyelmed a lélegzetre, amit most a kedvesség és jószándék szétárasztásának eszközeként fogsz használni. Kezdd magaddal, a testeddel. Képzeld el a lélegzetet mint fényt, vagy lásd a tudatosságod mint egy meleg sugarat, és szép lassan söpörj vele végig a testeden. Finoman irányítsd a figyelmed a mellkas közepére, a szív körüli részre. Ahogy belélegzel, fordíts türelmes kedvességet magad felé, és közben azt is gondolhatod, 'Azt kívánom, hogy legyek jól', vagy 'Béke'.
Ahogy kilélegzel, engedd ennek a gondolatnak a hangulatát vagy a tudatosság fényét kiáradni a szívből, át a testen, át az elmén és túl magadon. 'Azt kívánom, hogy mások jól legyenek.' Ha negatív elmeállapotokat tapasztalsz, lélegezd be a tolerancia és megbocsátás tulajdonságait. Az is segíthet, ha úgy képzeled el a lélegzetet, mint aminek gyógyító színe van. Kilégzéskor, engedj el minden feszültséget, aggodalmat vagy negativitást, és terjeszd szét az elengedettség érzését át a testen, az elmén és tovább, mint korábban. Ez a gyakorlat képezheti egy meditáció teljes idejét vagy csak egy részét — magadnak kell eldöntened, mi a megfelelő. Jó elkezdeni egy ülést ezzel a jószándékú hozzáállással meditálva, de kétségtelenül lesznek alkalmak, amikor ezt a megközelítést hosszabb ideig kell használnod, hogy mélyen belemenj a szívbe. Mindig azzal kezdd, amire éppen tudatos vagy, még ha túl egyszerűnek vagy kaotikusnak is tűnik. Hagyd az elmét nyugodtan pihenni azon, legyen az akár unalom, egy fájó térd, vagy annak az idegessége, hogy nem érzed magad túlságosan kedvesnek. Hagyd, hogy ezek [csak úgy] legyenek; gyakorold azt, hogy megbékélsz velük.
Vedd észre és finoman tedd félre a legkisebb hajlamot is a lustaságra, kétségre vagy bűntudatra. A békesség egy önmagad felé érzett, nagyon éltető kedvességgé fejlődhet, ha mindenek előtt teljes mértékben elfogadod a jelenlétét annak, ami felé ellenszenvet érzel. Tartsd a figyelmed egyenletesen, és nyisd meg a szívet bármi felé, amit tapasztalsz. Ez nem jelenti a negatív állapotok helyeslését, de meghagy nekik egy teret, amiben jöhetnek és mehetnek.
Jószándékot ébreszteni magadban a magadon túli világ felé is nagvy mértékben ezt a mintát követi. A kedvesség szétárasztására [ez] egy egyszerű mód, ha lépésenként dolgozunk rajta. Kezdd magaddal, összekötve a szerető elfogadás érzését a lélegzet mozgásával. 'Azt kívánom, hogy legyek jól.' Ezután, elmélkedj azokról az emberekről akiket szeretsz és tisztelsz, és kívánj nekik jót, egyiknek a másik után. Térj rá a baráti ismerőseidre, majd azokra, akik felé közömbös vagy. 'Azt kívánom, hogy legyenek jól.' Végül idézd fel azokat az embereket akiktől félsz, vagy ellenszenvet érzel irántuk, és folytasd a jószándék küldését. Ez a meditáció egy együttérző belső mozdulattal kiterjedhet, és bevonhatja a világ sokféle körülménye között élő embereket. És emlékezz, nem kell úgy érezned, hogy szeretsz mindenkit ahhoz, hogy jót kívánj nekik. A kedvesség és együttérzés ugyanabból a forrásból, a jóindulatból ered, és kiszélesítik az elmét a tisztán személyes nézőponton túlra. Ha nem próbálsz állandóan irányítani, hogy a dolgok mindig úgy történjenek, ahogy te akarod; ha elfogadóbb és nyitottabb vagy magad és mások felé, ahogy éppen vannak, az együttérzés magától megjelenik. Az együttérzés a szív természetes, fogékony érzékenysége.
Elmélkedés
Választás nélküli tudatosság
A meditációt folytathatod anélkül is, hogy a meditálás tárgyát megválasztanád, a tiszta vizsgálódás, vagy 'választás nélküli tudatosság' állapotában. Miután megnyugtattad az elmét a fent leírt módszerek egyikével, tudatosan tedd félre a meditáció tárgyát. Figyeld meg a mentális képek és érzetek áramlását, úgy ahogy jönnek, anélkül, hogy kritizálni vagy dicsérni kezdenéd őket. Vegyél észre minden ellenszenvet vagy csáberőt; vizsgálj meg minden bizonytalanságot, boldogságot, nyugtalanságot vagy nyugalmat, ahogy keletkezik. Bármikor visszatérhetsz valamilyen meditációs tárgyhoz (például a lélegzethez), amikor a tisztánlátás érzete elhalványul, vagy ha kezded úgy érezni, hogy elárasztanak a különböző benyomások. Amikor az egyenletesség érzete visszatér, újra elhagyhatod a tárgyat. Ez a 'puszta figyelem' gyakorlata jól alkalmazható a mentális folyamat vizsgálatára. Amellett, hogy megfigyeljük az elme különböző 'összetevőit', a figyelmünket fordíthatjuk a 'tartály' természete felé is. Az elme tartalmával kapcsolatban a buddhista tanítások leginkább három egyszerű, alapvető jellemzőre mutatnak rá. Elsőként ott van a változékonyság (aniccsa) — a szüntelen kezdődés és véget érés, amin minden dolog keresztülmegy, az elme tartalmának állandó mozgása. Ezek az elmebeli dolgok lehetnek kellemesek vagy kellemetlenek, de sosem pihennek meg. Valamint van egy tartós, gyakran halovány elégedetlenség-érzet (dukkha). Kellemetlen benyomások könnyen kiváltják ezt az érzetet, de még egy imádnivaló élmény is megfájdítja a szívet, amikor véget ér. Így a lehető legjobb pillanatokban is, még mindig van egy lezáratlan tulajdonság abban, amit az elme tapasztal, egy némileg kielégítetlen érzés. Ahogy az élmények és hangulatok állandó keletkezése és elmúlása ismerőssé válik, az is vilgossá válik, hogy — mivel nincs bennük állandóság — egyik sem tartozik valóban hozzád. És, amikor ezek az elmebeli dolgok lecsendesedtek — felfedve az elme ragyogó tágasságát —, semmilyen tisztán személyes tulajdonság sem fedezhető fel. Ezt lehet, hogy nehéz felfogni, de valójában nincs 'én' és nincs 'enyém' — ez az 'én-telenség' vagy személytelenség jellemzője (anattá). Vizsgálj meg mindent teljesen, és vedd észre, hogy ezek a tulajdonságok hogyan vonatkoznak minden dologra, legyen az fizikai vagy mentális. Nem számít, hogy az élményeid örömteliek vagy alig elviselhetőek, ez a fajta elmélkedés el fog vezetni egy nyugodt és kiegyensúlyozott szemléletmódhoz, amivel az életedre tekinthetsz.
Elmélkedni a gyakorlásodról
Ezek a meditációs gyakorlatok mind arra szolgálnak, hogy megalapozzák a tudatosságot a dolgokra, ahogy azok vannak. Az által, hogy teljesen ráirányítod az elméd az élményekre, egyre tisztábban észre fogod venni azt az állapotot, amiben az elme maga van — például, amikor lusta vagy [éppen] túlbuzgó vagy a gyakorlásodban. Ha őszintén megnézed egy kicsit, nyilvánvalóvá válik, hogy a meditációs gyakorlás minősége nem a végzett gyakorlatokon múlik, hanem azon, amit te teszel bele. Ilyen módon megvizsgálva, mélyebb belátásra fogsz jutni a személyiségedről és szokásaidról. Van néhány hasznos dolog, amit mindig érdemes észben tartani, amikor meditálsz. Gondold végig, hogy frissen kezdesz-e hozzá minden egyes alkalommal — vagy ami még jobb, minden egyes lélegzettel vagy lépéssel. Ha nem nyitott elmével gyakorolsz, azon kaphatod magad, hogy egy korábbi belátást próbálsz újra létrehozni, vagy, hogy nem vagy hajlandó tanulni a hibáidból. A megfelelő egyensúlyban tartod az energiád, amivel megteszel minden tőled telhetőt anélkül, hogy túl erőszakos lennél? Tartod a kapcsolatot azzal, ami tényleg éppen történik az elmédben, vagy tompa, gépies módon használsz egy technikát? A koncentrációról szólva, jó, ha ellenőrzöd, hogy félretetted-e a gondokat, amikkel nem kell most rögtön foglalkoznod, vagy hagyod magad a gondolatok és hangulatok közt kóborolni. Vagy [éppen] elnyomni próbálsz valamilyen érzéseket, anélkül, hogy beismernéd őket, és bölcsen válaszolnál rájuk? Az a megfelelő koncentráció, ami egyesíti a szívet és az elmét. Ha így elmélkedsz, az egy ügyes megközelítés kifejlesztésére fog bátorítani téged. És, természetesen, az elmélkedés többet is meg fog mutatni neked, mint azt, hogy hogyan meditálj: megadja majd a tisztánlátást, amivel megértheted önmagad. Emlékezz arra, hogy amíg nem fejlesztettél ki némi jártasságot és könnyedséget a meditálásban, a legjobb valamilyen meditációs tárgy használata, mint pl. a lélegzet, a tudatosság fókuszpontjaként és az elme figyelmét elvonó dolgok elsodró természete elleni ellenszerként. Mindenesetre, akármekkora legyen a tapasztalatod a gyakorlásban, az mindig segít, ha visszatérsz a légzés vagy a test tudatosításához. Ha kifejleszted ezt a képességet az újrakezdésre, az stabilitáshoz és könnyedséghez vezet. Kiegyensúlyozott gyakorlással egyre jobban és jobban felismered azt, ahogy a test és elme vannak, és látod, hogyan élj nagyobb szabadságban és harmóniában. Ez a Belátás Meditáció célja és gyümölcse.
Belátással élni az életet
A Belátás Meditáció gyakorlásával tisztábban fogod látni, mikor, milyen a hozzáállásod a dolgokhoz, és rá fogsz jönni, hogy milyen hozzáállások segítenek, és melyek hoznak létre nehézségeket. A nyitott hozzáállás még a kellemetlen élményeket is belátással telivé tudja tenni — például felvállalni azt, ahogy az elme a fájdalomra és betegségre ellenállással reagál. Amikor ezen a módon közelíted meg az ilyen élményeket, gyakran fel tudod oldani a fájdalommal szembeni feszültséget és ellenállást, és nagy mértékben enyhíteni is azt.
Másrészről, ha türelmetlenül elfutsz, annak más eredményei lesznek: felbosszantod magad mások miatt, ha megzavarják a meditációd; csalódott leszel, ha úgy tűnik, hogy a gyakorlásod nem halad elég gyorsan; kellemetlen hangulatokba esel jelentéktelen ügyek miatt. A meditáció megtanítja nekünk, hogy az elme békéje — vagy annak hiánya — lényegében azon múlik, hogy megvizsgáljuk-e az élet eseményeit vagy sem, elmélkedő és nyitott-elméjű szellemben. Azzal, hogy a szándékainkba és hozzáállásainkba tekintünk a meditáció csendjében, meg tudjuk vizsgálni a vágyakozás és kielégítetlenség közötti összefüggést. Lásd az elégedetlenség okait: akarni azt, amid nincs; elutasítani azt, amit nem kedvelsz; nem lenni képes megtartani azt, amit akarsz. Ez különösen nyomasztó, ha az elégedetlenség és vágyakozás tárgya te magad vagy. Senkinek nem könnyű megbékélnie a személyes gyengeségeivel, különösen amikor a társadalom olyan nagy hangsúlyt fektet arra, hogy jól érezzük magunkat, hogy előre jussunk és megkapjuk a legjobbat. Ilyen elvárások valóban megnehezítik elfogadni önmagunkat úgy ahogy vagyunk. Azonban a Belátás Meditáció gyakorlásával felfedezel egy kis szabad helyet, amiben egy kicsit hátrébb állhatsz attól amiről úgy gondolod, hogy te vagy, attól amiről úgy gondolod, hogy neked van. Az így érzékelt tapasztalatokat, észleléseket megvizsgálva világosabbá válik, hogy nincs semmi olyasmid mint 'én' vagy 'enyém' ; csupán élmények vannak, amik jönnek és mennek az elmén keresztül. Így, ha például egy idegesítő szokásra tekintesz, ahelyett, hogy lehangolttá válnál tőle, inkább nem erősíted meg, és a szokás elmúlik. Lehet, hogy újra előjön, de ez alkalommal gyengébb, és már tudod mit kell tenni. A békés figyelem kifejlesztésével a mentális tartalom lenyugszik, és akár ki is hunyhat, az elmét tisztán és felfrissülten hagyva. Ilyen a belátás egyre tovább haladó ösvénye. Képesnek lenni a tudatosság egy nyugodt középpontjába térni a napi élet változékony áramlása közepette az érett gyakorlás jele, mivel a belátás mérhetetlenül elmélyül, amikor képes kiterjedni minden élményre. Próbáld a belátás szemszögét használni, bármit is csinálsz — ha végzed a házimunkát, autót vezetsz vagy egy csésze teát iszol. Gyűjtsd össze a tudatosságot, nyugtasd szilárdan azon ,amit éppen csinálsz, és hozz fel magadban egy az elme természetére irányuló érzetet a mozgás közepette. A gyakorlást arra használva, hogy a fizikai érzeteket, a mentális állapotokat vagy a szem-, fül- vagy orr-tudatosságot a figyelem középpontjába állítsd, a gyakorlás egy folytonos vizsgálódást fejleszthet ki, ami hétköznapi feladatokat a belátás alapjaivá tesz. Ahogy a figyelem és tudatosság egyre jobban meg van alapozva, az elme felszabadultan, ügyesen tud válaszolni a pillanatra, és nagyobb harmónia van az életben. Ez a módja, ahogy a meditáció 'társadalmi munkát' végez — azzal, hogy tudatosságot hoz az életedbe, békét hoz a világba. Amikor békében tudsz élni a tudatban keletkező, roppant változatos érzésekkel, akkor képes vagy nyitottabban együtt élni a világgal és önmagaddal, ahogy vagy.
Személyes magatartás
Ahogy a belátásunk mélyül, egyre tisztábban látjuk a tetteink eredményeit — a békét, amit a jószándék, őszinteség és tiszta-elméjűség segít elő, és a gondot, amit az összezavartság és hanyagság hoz létre. Ebben a nagyobb érzékenységben élve, ahogy megfigyeljük elsősorban azt a bajt, amit mi okozunk magunknak és másoknak, ez gyakran arra indít minket, hogy bölcsebben akarjunk élni. Az elme igazi békéjéhez elengedhetetlen, hogy a formális meditáció mellett elkötelezzük magunkat a felelősség felé, és törődjünk önmagunkkal és másokkal. Tényleg nincs semmi titokzatos a Belátás ösvényével kapcsolatban. A Buddha szavaival, az út egyszerű:
"Tegyél jót, tartsd vissza magad a gonoszságtól, és tisztítsd meg az elmét."
És ezért, az emberek számára, akik elkötelezik magukat a spirituális gyakorlás felé, régóta őrzött hagyomány az, hogy nagy hangsúlyt helyeznek a helyes magatartásra. Sok meditáló ember vállal fel gyakorlatias erkölcsi fogadalmakat — mint például tartózkodni bármilyen élőlénynek való ártástól, a szexualitás felelőtlen használatától, részegítő szerek (alkohol és drogok) használatától, a pletykától és más ártalmas beszédbeli szokásoktól — ezzel segítik a saját belső tisztánlátásukat, és talán finoman erre bátorítanak másokat is.
Társak és rendszeres gyakorlás
Rendszeres időpontokban, néhány baráttal együtt meditálni nagyszerűen támogatja a gyakorlás állandóságát és a bölcsesség fejlődését. A magányos meditáló előbb-utóbb halványuló akaraterővel néz szembe, mivel gyakran van valami más tennivaló, ami fontosabbnak tűnik (vagy érdekesebbnek), mint a lélegzetet figyelni. Csoportban, rendszeresen, egy előre eldöntött időn át meditálni, segíti a résztvevőket folyamatosan gyakorolni, a hangulatváltozásaiktól függetlenül. (A hozzáállásunk ilyen változásait megvizsgálva gyakran fontos belátásokra juthatunk, de magunkban nehéznek találhatjuk, hogy kitartóak legyünk ebben.)
Amellett, hogy látod milyen módon hasznos ez számodra, elmélkedhetsz azon is, hogy az erőfeszítéseid segítenek másokat a további gyakorlásban.
Megjegyzések a testtartásról
Az ideális az egyenes, éber testtartás. A görnyedés csak növeli a lábakra nehezedő nyomást, és a kényelmetlen érzést a hátban. Fontos, hogy bölcsességgel figyelj oda a testtartásodra, ne megrögzött akaraterővel. A testtartásod idővel javulni fog, de együtt kell működnöd a testtel, nem erőt használnod ellene.